A Szombathelyre látogatók körében rendkívül nagy népszerűségnek örvend a püspökség fő templomát, a Sarlós Boldogasszony székesegyházat gazdag képanyaggal bemutató könyv.A színes kalauz segítségével a látogató egyedül is megtekintheti a templom kincseit, de a kiadvány olvasmányos stílusa és említett képanyaga folytán önmagában is érdekes olvasmány lehet, amely rengeteg, a templommal kapcsolatos információt magában foglal.
A könyvet hosszas kutató- és gyűjtőmunkát követően H. Simon Katalin írta. A kutatómunka azonban nem mindig jelenti a levéltárak és könyvtárak iratainak nyugodt tanulmányozását. Ahogy minden régi épület, úgy a székesegyház is rejt olyan titkokat, amelyekre az iratokból nem derülhet fény. Így például jó néhány szobrot el kellett mozdítani a helyéről ahhoz, hogy fény derüljön készítésük évére, de a templom legmagasabb pontjait is fel kellett deríteni, hogy a harangokkal kapcsolatos adatok a kötetbe kerülhessenek. A kiadványban sok helyen a festmények és szobrok alkotóinak és ajándékozóinak a neve is szerepel, sőt helyenként ars poétikát is közöl a szerző. Lássuk a harangokkal kapcsolatos részletet!
A két karcsú, iker harangtorony magassága 62,5 méter. A templomnak az első világháború előtt öt harangja volt, melyből aztán hármat a háború idején hadicélokra felhasználtak. A székesegyháznak jelenleg négy harangja van. Az északi toronyban lakik a Szűz Mária harang, amit a helyiek püspöki nagyharangnak hívnak. Felirata: „Szűz Mária tiszteletére készült Szent István jubileumi évében 1937. Öntötték: Seltenhofer Frigyes Fiai a M. K. Udvari Szállítók harangöntő gyárában, Sopron (sorszáma 5800).” 2300 kg és 1,5 méter magas. A déli toronyban három harang van. A középső nagyharang a Szent Márton harang, melynek felirata: „Szent Márton légy szószólója egyházmegyédnek! Öntette a Martineum Rt. 1920.” Átmérője 129 cm, súlya kb. 1500 kg. A püspöki palota felőli a Szent Mihály harang. Felirata: „Szent Mihály székeskáptalan védőszentje védelmezz minket harcainkban! Készíttette az Egyházmegyei Takarékpénztár, 1920 Öntötték: Seltenhofer Frigyes Fiai, készült a M. K. Udvari Szállítók harangöntő gyárában, Sopron (sorszáma 3333).” Átmérője 76 cm, súlya kb. 300 kg. A hajdani szeminárium felőli a Szent Sándor harang – „Lélekharang”. Felirata: „Szent Sándor segítsd a haldoklókat boldog kimulásra! Öntette: Dr Tauber Sándor kanonok 1920 Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő gyárában Sopron 1920.” Átmérője 62 cm, súlya kb. 150 kg. A jelenlegi toronysisakok 1870–71-ben készültek a Hefele tervezte, ám Anreith által leegyszerűsített eredeti sisakok helyébe.
A székesegyházat ért 1945. március 4-i bombázásról és az azt követő újjáépítés kapcsán olvashatjuk, hogy
„amikor az elértéktelenedett pengő helyett 1946. augusztus 1-jén megjelent az új pénznem, a forint, a szombathelyi templomokba érkezőket már a belépéskor perselyek és plakátok állították meg a következő felhívással: »Add első forintodat a székesegyházra!« Aztán új jelszavak is születtek: »Minden hívőtől egy forintot kér a székesegyház! Mindent a székesegyházért!« E nemes kezdeményezésnek, továbbá a hívek és a plébániák adományainak, valamint a város, a megye és az állami szervek pénzbeli segélyének köszönhetően rövid idő alatt újjáépült a templom.
[…]
A székesegyházat 1947. szeptember 7-én Vas megye szülötte és a Szombathelyi Egyházmegye egykori papja, Mindszenty József bíboros, hercegprímás (1892–1975) szentelte fel, közvetlenül a főpapi szentmise előtt. Azt követően még néhány éven át puritán templombelső fogadta a székesegyházba betérőket, s csak 1953-ban kezdődhetett el a belső épületrészek és festmények pótlása.”
A kiadványhoz Kiss Gábor régész készített ajánlást: A Szombathelyi Egyházmegyét bemutató kiadványsorozat legújabb száma, a szombathelyi püspökség legnagyobb épületét, a székesegyházat mutatja be, elénk tárva annak gazdag múltját és számtalan értékét. Szily János püspök bölcs előrelátását dicséri, hogy annak idején Hefele Menyhért építésszel olyan nagyságú templomot terveztetett, amelyben ünnepi alkalmakkor Szombathely lakossága még évtizedek múltán is bőven elfért. Bár csak jóval az első püspök halála után készült el, művészi kivitele révén azonnal messze földön híressé lett, és így egyetlen utazó sem mulasztotta el megcsodálni azt, homlokzati szobraival, csodálatos freskóival és oltáraival. Ám az egyszerű látogató akkor sem – miként most sem – láthatott minden értéket, hiszen azok a sekrestyék szekrényeiben vagy éppen a vasajtóval elzárt káptalani levéltár polcain pihentek, őrizve az elmúlt idők egy-egy eseményének emlékét. Mindaz a történeti és művészettörténeti érték természetesen, amelyet a székesegyház őriz – vagy valaha őrzött – már csak mennyisége miatt sem férhetett bele a korlátozott terjedelmű füzetbe.
Ennek ellenére színes leírásaival és gyönyörű képeivel (amelyek között természetesen archív felvételek és eddig még nem publikáltak is bőven vannak) mégis a teljességre törekedve a legalaposabb áttekintést most ebből a kiadványból kaphatjuk a székesegyházról. Rendkívül hasznos, hogy egyben részletes idegenforgalmi vezetőként is remekül használható. Az épületet látva jusson eszünkbe, hogy a római helytartói palota és a középkori vár falaira épült szombathelyi nagytemplom máig azt a töretlen folyamatosságot hirdeti, amely az ókeresztény bazilikaként is használt mozaikpadlós romkerti császári aula és a régen lebontott Szűz Mária-vártemplom létén át egészen a mai napig tart. Szívből ajánljuk hát a kiadványt mind a szombathelyiek, mind az idelátogatók szíves figyelmébe!
A kiadvány magyar, angol, német és francia nyelven érhető el.
