Bizonyára többekkel előfordult már, hogy egy adott élethelyzetben nem volt biztos abban, hogyan cselekedjen úgy, hogy döntése, tette a Jóisten előtt és az Egyház tanításának is megfelelő legyen. Időnként nehéz megtalálni a helyes utat, akadhatnak nehéz élethelyzetek, kérdések, döntések. Lelki atyánkon kívül ki adhat még helyes választ ezekre?
Rudloff Leó OSB összeállított egy kötetet Rövid dogmatika címmel világiak számára. De mi is pontosan a dogma? Olyan tétel, amelyet az egyházi tanítóhivatal, mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot közöl és hirdet, ezért annak tudatos tagadása vagy visszautasítása eretnekségnek számít.
Isteni eredetű, mert kinyilatkoztatást tartalmaz, az igazság kötelező erejével bír és lényegében változatlan, bár történeti megfogalmazásban jelenik meg. Fontos tudni róla azt is, hogy értelmezése bővülhet azáltal, hogy az Egyház hitében és a teológiában egyre világosabbá válnak az igazságok belső összefüggései. Mivel a dogma emberi szóval fejezi ki az Isten szavát, benne van a megtestesülés analógiája: isteni és emberi elemet hordoz.
Napjainkban, amikor sok az üres, az igazságokat megkerülő, időnként ködösítő beszéd, felüdítő és megnyugtató olvasni hitünk egyszerű, ugyanakkor mély és kimeríthetetlen igazságait. Az evangélium szavai, keresztény hitünk igazságai egyszerűek és világosak, még ha kimeríthetetlenek is. Biztos fogódzót jelentenek számunkra. Ha ezek mentén szervezzük életünket, tetteink biztosan Istennek tetszőek lesznek.
Rudloff Leó bencés szerzetes ebben a kötetben átfogja a keresztény hit teljes egészét, a függelékben pedig tételszerűen felsorolja a katolikus hitigazságokat.
Isten örök teremtés- és üdvösségtervében olvashatunk a háromszemélyű egy Istenről, az Ő mivoltáról és tulajdonságairól, a Szentháromságról, a teremtés- és üdvösségtervről.
Az üdvösségterv megvalósításánál mindent megtudhatunk az eredeti bűnről, a Megváltóról, a Megváltó Anyjáról, a megváltás művéről és a feltámadott Megváltóról.
A mindennapi életünk során adódó problémáinkra, élethelyzeteinkre pedig leginkább a harmadik fejezet sorai adhatnak választ. Tájékozódhatunk belőle többek között a szentségekről, azon belül a keresztségről, de az örök halálról is. Utóbbinál például az alábbiakra tér ki a szerző:
„A meg nem keresztelt gyermekek sorsáról semmi kifejezett kinyilatkoztatásunk nincsen. Csak az a bizonyos, hogy Isten látására nem jutnak el. A firenzei zsinat (1438-1445) kimondotta, hogy az sem juthat a mennybe, aki csak az eredeti bűnnel terhelten válik meg az élettől. De hogy a keresztség nélkül meghalt gyermekek természetes boldogságban részesülnek-e, annak tagadására semmi alapunk sincs. Aquinói Szent Tamás mellette beszél.”
„Szívből ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik nyitott szívvel keresik létük értelmét, a helyes emberi élet útját, és ebben a keresésben egy egyszerű, jól érthető, de ugyanakkor megbízható és mély útmutatásra vágynak: lámpásra a lábuk előtt”
– biztatja az olvasót dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök is.
