A Szent István Társulat az elbeszélésirodalom külföldi és magyar remekműveiből jelentetett meg novellaválogatást, Kindelmann Győző szerkesztésében. Jézust és az evangéliumok ismert szereplőit jeleníti meg az első novellaciklus, majd a középkor világát idéző történeteket olvashatunk, és legvégül Szolzsenyicin novellája a 20. századba kalauzol bennünket.
Olyan magyar nevekkel találkozhatunk, mint Salkaházi Sára (A Kender, az Érc és a Fa álma), Móra Ferenc (Út a hajnalba), Karinthy Frigyes (Barabbás), Rónay György (Júdás), Cholnoky Viktor (Ciprián szent tükre), Szabó Dezső (Kell a kereszt), Kaffka Margit (Az Arimathiai – Följegyzések egy kétezer éves húsvétról). Külföldi szerzők közül pedig Selma Lagerlöf, Lev Tolsztoj, Anatole France, Paul Claudel, Émile Zola, Alekszandr Szolzsenyicin egy-egy írására esett a szerkesztő választása.
Cirenei Simon történetét Boldog Salkaházi Sára eleveníti fel.
„Simon szegény ember volt”
– kezdi novelláját a szerző. Szegény ember anyagilag és lelkileg egyaránt. Mindennapjait felemésztette a megszokás, nem tudott kimozdulni ebből a lelkiállapotból.
„Néha fellángolt benne tehetetlen szegénysége, ilyenkor dühödten markolta meg a munka megunt gyeplőjét, de ilyenkor érezte is, amint véresen belemar életébe. Hát lelankadt nemtörődömséggel; egykedvűen húzta tovább, kedvetlenül, muszájosan, mintha nem is élne. Szívességet nem kért senkitől, viszont ő sem volt szívességre kapható.”
Egy alkalommal, amikor munkából hazafelé tartva elesett és nem tudott felkelni, valaki lehajolt hozzá, felsegítette, és így szólt:
„Simon, Simon, a gyűlölet és az elégedetlenség a legnagyobb teher. Ez húz legjobban a földre… Csak a szeretet emel fel, csak a szeretet erősít, csak a szeretet diadalmaskodik!”
Cirenei Simon megrendül, ám ez az állapot nem tart nála sokáig. Az idő múlásával,
„Visszasüllyedt a sötétségbe. Teljesen vissza.”
Később Simon maga sem tudja, miért hajol le a kereszt alatt összeroskadó Jézushoz, ám Jézus a fejére teszi a kezét, mintegy megáldja Simont, akinek a lelkében ekkor életre kel valami, s bár kétségek között gyötrődik, bizonytalan, mégis elindul az Isten felé vezető úton.
Andrea Da Firenze Alászállás a pokolba című freskórészlete látható
(Santa Maria Novella, Firenze, 1366)
A kötet elbeszéléseinek középpontjában az erőszakos világ és Jézus szeretetparancsának szembenállása húzódik meg. A jóra való törekvés és a békesség szeretete szintén kiemelten jelen van az írásokban, Kaffka Margit főhőse, Arimateai József is igyekszik Jézus tanításának szellemében tovább élni, és mondja a következőket:
„Ő ismerte az embert, és szerette gyengeségében is, és kinek-kinek szívéhez szabta terhét. Mostantól tudom legalább, ki előtt kell titkon leborulni… Jó ember akarok lenni.”
A kötet alkalmas arra, hogy ünnepi olvasmányként szolgáljon mindazok számára, akik szeretik a szép vagy éppen elgondolkodtató történeteket.
