Fatima titkai
A jelenlegi történelmi helyzetben, közeledve a fatimai jelenések 110. évfordulójához, újabb értelmezést nyer Fatima prófétikus küldetése. Korunk keresztényellenes erői nemcsak az emberi civilizációnak üzentek hadat, hanem kifejezetten Európának és „Rómának” is. A veszély egyre közelebbi, ezért a Szűzanya 110 évvel ezelőtti intése ma is különös figyelmet érdemel.
Dr. Michael Hesemann nemzetközileg elismert történész és újságíró egyik legidőszerűbb könyvével találkozhat az olvasó. A Fatima titkai nem csupán történelmi munka, hanem megrendítő utazás hitről, próféciáról, emberi sorsokról és az isteni gondviselés titkairól. Az Ecclesia Kiadó gondozásában megjelent második kiadás aktualitását tovább erősíti, hogy május 13-án ünnepeljük a Fatimai Boldogságos Szűz Mária napját.
1917. május 13-a és október 13-a között Lúcia dos Santos, Francisco Marto és Jacinta Marto fatimai gyermekek három angyali és hat Mária-jelenés részesei voltak. A könyv már az első oldalaktól magával ragadja az olvasót, hiszen nem pusztán eseményeket ismertet, hanem szinte megeleveníti Fatima légkörét, a gyermekek egyszerűségét és a jelenések természetfeletti erejét.
„Egy magyaltölgy fölött egy fehérbe öltözött hölgy lebegett, ragyogóbb volt a napnál {…} még annál is fényesebb fényt árasztott magából, mint a legfényesebb napsugár, amikor vízzel teli kristálypoháron világít keresztül.”
A Szűzanya június 13-án egy három részből álló üzenetet adott át. Az első fatimai titok a pokolról szóló látomás volt, amely az Istentől eltávolodott lelkek szenvedésének állapotát jelző szimbólum. A második titok arra figyelmeztette az emberiséget, hogy válaszút elé érkezett: döntenie kell az isteni törvények szerinti élet vagy a szenvedések útja között. A harmadik titok pedig háborúkról, valamint az Egyház és a keresztények elleni harcról szólt.
Fatimában valóban valami természetfeletti történt. A könyv részletesen bemutatja a jelenéseket, a gyermekek életét, a jelenések helyszíneit és magukat a titkokat is. Megelevenednek azok az idők, amelyekben a próféciák és jövendölések valósággá váltak: háborúk, üldözések, valamint a II. János Pál pápa elleni merénylet. A sötét történelmi események mellett azonban végig ott ragyog a remény is: Mária Szeplőtelen Szívének győzelme.
Olvasás közben óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon mit érezhetett a három kis pásztorgyermek, amikor a Szűzanya feltárta előttük a fatimai titkokat? Mit élhettek át azokban a pillanatokban, amikor bepillantást kaptak az emberiség jövőjébe, a szenvedésekbe, háborúkba és az Egyház megpróbáltatásaiba? És vajon mi mit éreznénk, ha hasonló üzenetet kapnánk? A könyv megrendítően mutatja be ezt a lelki terhet és felelősséget. Nem véletlen, hogy a feljegyzések szerint még a pápák is elsápadtak, amikor elolvasták a fatimai titkok szövegét. Ez a gondolat különös súlyt ad minden oldalnak, és még inkább átélhetővé teszi Fatima drámai üzenetét az olvasó számára.
A kötet különlegessége, hogy nemcsak Fatimáról szól. Olvashatunk benne más ismert Mária-jelenésekről is, például Lourdes-i jelenések, a guatemalai események vagy a La Salette-i jelenés kapcsán. A Fatima titkai rendkívül érdekfeszítő, izgalmas és letehetetlen olvasmány, amely egyszerre történelmi kutatás, lelki elmélkedés és prófétai figyelmeztetés.
De vajon minden jövendölés valóra vált? XVI. Benedek pápa 2010. május 13-án így fogalmazott:
„Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima prófétikus küldetése véget ért.”
A könyv egyik legizgalmasabb kérdése éppen ez: mi történt valójában 1917-ben? Lehetséges, hogy egy spirituális, természetfeletti erő avatkozott be a történelem menetébe? Hogyan volt képes három egyszerű, írni-olvasni alig tudó pásztorgyermek olyan eseményeket előre megjövendölni, amelyek a következő évtizedekben szinte pontosan bekövetkeztek? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben az olvasót is gondolkodásra készteti.
A könyv egyik legmegrázóbb és legelgondolkodtatóbb része a próféciák és az emberi felelősség kapcsolatáról szól:
„Modernista teológusok a Mária-jelenések üzenetét gyakran azzal az indoklással utasítják el, hogy egy elavult istenképet, a büntető Isten képét közvetítik, nem pedig a szerető, irgalmas Istenét. Szerintük ezek az üzenetek fenyegetést tartalmaznak, és nem pedig az evangélium örömhír-üzenetét. Leszámítva azt, hogy az ítélőszék bejelentése tényleg szerepel az Újszövetségben (ld. pl. MT 25,31-46), ezek a teológusok azt is elfelejtik, hogy elsősorban maga az ember felelős a sorsa alakulásáért. Az ember teremti meg azokat az okokat, amelyekért aztán neki kell a következményeket viselnie. Tehát a „büntetések”, amelyekre a jelenések figyelmeztetnek, nem egy haragos Isten önkényes cselekedetei, hanem saját cselekedeteink következményei {…} Isten természetesen maga a végtelen szeretet és irgalom, és mi vagyunk azok, akik Őt és figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyjuk, és ezáltal magunknak okozzuk a bajt. A próféciák figyelmeztetések arra, hogy az adott okok milyen következményeket vonnak maguk után. Ha megváltoztatjuk az okokat, akkor elmaradnak a következmények. Erre legjobb példát a Bibliában találjuk, mégpedig Jónás próféta történetében (Jón 1,1-2 és 3,4 és 3,9-10).”
A szerző arra is rámutat, hogy az Egyház által elismert jelenések célja nem a félelemkeltés, hanem segítség az idők jeleinek felismerésében és a hitben adott válasz megtalálásában.
Különösen szép és mély része a könyvnek az a magyarázat, amelyben XVI. Benedek pápa a látomások természetéről beszél:
„… a látnok lelkét „létező, de mégis természetfölötti valóságból eredő hatás érinti meg, és ezáltal képessé válik az érzékelhetetlen, az érzékek számára láthatatlan valóság látására. Az ember ilyenkor túljut a külső valóság határán, és a valóság mélyebb rétegei érintik meg, és válnak láthatóvá számára. A belső érzékkel látás képességéhez a szív belső ébersége szükséges, amely a felnőtteknél általában hiányzik. A felnőttek esetében az erőszakos külső valóság nyomása és a lelket eltöltő képek és gondolatok akadályozzák meg a látomás befogadását. Így már érthető, hogy miért éppen gyermekek váltak az ilyen jellegű jelenések befogadóivá. Az ő lelkük még kevés sebet kapott, és a belső érzékelési képességüket is kevés negatív hatás érte.”
Ez a könyv nemcsak olvasmány, hanem lelki utazás is. Olyan kötet, amely kérdéseket vet fel, elgondolkodtat, megrendít és reményt ad. Nehéz letenni, mert minden oldala újabb felismerésekhez vezet.
Ahogyan II. János Pál pápa fogalmazott:
„Itt van a gonosz elleni ellenszer! Imádkozzatok! Imádkozzatok! – és ne kérdezősködjetek. Minden mást bízzatok rá az Isten Anyjára.”
***
Aki Fatimáról szeretne még olvasni, azoknak a következő kiadványokat ajánljuk:
