Könyvajánló a Szent István király Intelmei és Törvényei (Szent István Társulat, 2022) című kiadványhoz

Augusztus 20-a nemcsak a magyar állam születésnapja, hanem egyben lelki örökségünk ünnepe is. Ezen a napon nem csupán a Szent Korona előtt tisztelgünk, hanem az előtt az eszmény előtt is, amelyet Szent István király képviselt: a hit, a törvény és a rend harmóniája. A Szent István király Intelmei és Törvényei című, 2022-ben újra kiadott kötet méltó módon kapcsolódik ehhez az ünnephez: egyszerre történelmi dokumentumgyűjtemény és erkölcsi iránytű.

A kiadvány Szent István két legfontosabb írását tartalmazza: az Intelmeket Imre herceghez, illetve az első törvénykönyveit. Az Intelmek nem pusztán egy trónörökösnek szánt tanácsok gyűjteménye, hanem keresztény uralkodói szemlélet esszenciája. Ma, több mint ezer évvel később is érvényesek azok az alapelvek, amelyekre István építeni akarta az országot: a vendégszeretet, az igazságosság, az egyház iránti tisztelet, a szelídség, a hit védelme és a sokszínűség elfogadása.

Különösen figyelemre méltó az Intelmek nyelvezete és struktúrája: tizenegy fejezetre tagolódik, amelyek egyfajta lelki „törvényoszlopként” állnak a jövendő király előtt. Minden fejezet egy-egy olyan erényt vagy alapelvet emel ki, amelyre nemcsak egy uralkodó, de minden közösség vagy nemzet stabilitása épülhet.

„A királyi trón a hit nélkül ingatag.”

A kötet második része – Szent István törvényei – gyakorlati oldalról mutatják be a frissen megalapított keresztény magyar államot. Itt már nem csupán erkölcsi tanácsokat, hanem konkrét rendelkezéseket olvashatunk az egyház szerepéről, az ünnepek megtartásáról, a társadalmi rendről, az igazságszolgáltatásról. Ezek a törvények betekintést engednek abba, hogyan próbált Szent István egy pogány hagyományokból élő népet a keresztény Európa közösségébe emelni – és közben megőrizni a rendet, békét és jogbiztonságot.

A Szent István Társulat gondozásában megjelent 2022-es kiadás igényes tipográfiájával, világos bevezetőivel és jegyzeteivel segíti az olvasót az értelmezésben. A mű nemcsak történészek vagy egyháztörténeti érdeklődésű olvasók számára lehet érdekes, hanem minden magyar ember számára, aki érteni szeretné az alapokat: mit jelent magyar államiság, milyen eszményre épült a nemzet, és milyen erkölcsi értékekre hivatkozhatunk ma is.

Szent István öröksége nem poros relikvia, hanem élő hagyaték. Az Intelmek és Törvények olvasása olyan, mintha újraértelmeznénk, mit is jelent „felelősen élni a közösségért” – akár uralkodóként, akár állampolgárként, akár hívő keresztényként.

Egy ezeréves szöveg, amely meglepő módon ma is kérdez és tanít. A mai világban különösen fontos lehet visszanyúlni ezekhez az alapvetésekhez. Mert ahogyan István király írta:

„A hit védelme nélkül az ország nem állhat fenn.”