Aki a Youcat Imakönyv című kiadványt fellapozza, az a Youcat-es kiadványokat jellemző modern stílusú olvasmányt kapja kézhez. A könyv első része egy kéthetes időszakot kitöltő imacsokor napi kis egységekre lebontva, míg a második részben különböző szándékokra imádkozhatunk. A könyv az imádságok mellett bibliai idézetekkel is bővítik tudásunkat, az épp imádkozni tanulókat, az imádság mikéntjével ismerkedőket pedig kisebb feladatokkal, tanácsokkal látja el egy-egy imádság előtt. A kiadvány felépítéséből és stílusából adódóan a fiatalabb korosztályt igyekszik motiválni, az idősebb, tapasztaltabb, elmélyült imaéletet élők számára viszont új színt, új élményeket, tapasztalatokat jelenthet a már megszokott imádkozási formák mellett.
Avilai Szent Teréz vallotta, hogy
„az imáság nem más, mint baráti beszélgetés; gyakran és szívesen találkozom és beszélgetek vele, akiről tudom, hogy szeret.”
Az imakönyv szerkesztői imádságra buzdítanak mindenkit.
„Merj imádkozni. Ezt nyugodtan megírhatjuk neked, bár személyesen nem is ismerünk. De Ő ismer téged, akihez imádkozhatsz, és aki beszélni akar veled. Egészen közel van hozzád. Jobban ismer téged, mint te saját magadat, és közelebb van hozzád, mint te önmagadhoz. Jézus az emberré lett Isten. Elhatározta, hogy ott akar lenni a te szívedben is. Ott vár rád. Azt akarja, hogy ott keresd és találd meg. Ott akar veled beszélni és meghallgatni téged. Jobban ismer és szeret téged, mint bárki más. Rábízhatod magad egész életeddel, minden széppel és nehézzel, örömeiddel és bánataiddal, mindazzal, ami neked örömet szerez, és amit mocskosnak tartasz és szégyellsz.”
A Miatyánk kezdetű imádság talán az egyik legelső, amit a hívők már egészen kis korban megtanulnak. A Youcat-ben az imádság szövege mellett a szerkesztők tanácsát olvashatjuk, miszerint próbáljuk meg a Miatyánkot a lélegzetünkkel imádkozni. Minden kilégzésre mondjunk el egy mondatot, hiszen maga a Szentlélek az, aki bennünk imádkozik, és a lélegzetvétel jelképezi őt, a Szentlelket, akit Isten nekünk adott, amikor az élettel megajándékozott. A napokra lebontott egységek napszakokra is tagolódnak, így a nap folyamán többször is lehetőséget kínálnak az Istenhez való odafordulásra. A zsoltárok imádkozásához is magyarázatot, és segítséget nyújt a szerzőpáros, akik felhívják a figyelmünket arra, hogy imádság közben lehetséges, hogy a világ több pontján is éppen az adott zsoltárt imádkozzák.
„Szerte a világon sok millió kereszténnyel és hívő izraelitával imádkozol együtt – azokkal, akik ma imádkozzák, és azokkal, akik csaknem háromezer év óta imádkozzák – mert Istennek most és mindig jelenvaló marad minden imádság.”
Este a napunk végiggondolására buzdítanak bennünket. Gondoljuk végig, mi történt velünk aznap, kikkel találkoztunk a nap folyamán, mint gondoltunk, mondtunk és csináltunk. S akár saját szavainkkal is imádkozhatunk az Úrhoz, hasonlóképpen:
„Jó Atyám, köszönöm neked ezt a napot, és mindazt a jót, amit kaptam. Bocsásd meg, amit ellened, az emberek vagy önmagam ellen vétettem, és add, hogy a szívem megnyugodjon benned.”
Végezetül pedig Romano Guardinitől idézünk egy imádság arról, hogy Istentől származunk, az ő jelenlétében, csendjében élünk.
A kezedből kapom magamat
Folytonosan a te kezedből kapom magamat.
Ez az igazságom és örömem.
Szemed folytonosan rajtam nyugtatod,
és én a te pillantásodból élek.
Taníts meg jelenléted csendjében arra,
hogy megértsem létezésem titkát,
és hogy általad és előtted és neked létezem. Ámen.
