Dr. Székely János megyéspüspök Jézus példabeszédei – Kis történetek a nagy történetről című kötetében lelkigyakorlatokon elhangzott elmélkedéseket olvashatunk, melyek abban szeretnének segítséget nyújtani számunkra, hogy Jézus példabeszédeit újra, mélyebben, értőbb szívvel meghallgassuk.
Egyes bibliakutatók a példabeszédeket Jézus „harci fegyvereinek” nevezik. Becsalogatja az embereket a történetbe, annak különleges világába, és átformálja őket. Nem egyszerűen az értelmünkre akar hatni, hanem az egész lényünket akarja átformálni. Bevezet a mélybe, hogy hitelesen élhessünk.
Székely püspök rámutat: a példabeszédeket az Egyház történelme folyamán gyakran allegóriaként magyarázták. Az allegória azt jelenti: minden képi elemnek megfeleltetnek egy jelentést. Így a példabeszéd egy bonyolult, rejtjeles, hosszú üzenetsorozattá válik…
Székely János megállapítja: Jézus példabeszédei az evangéliumnak különlegesen értékes részei. Krisztus arra hív a példabeszédekben, hogy lépjek be az Ő életébe. Ahogy Pál apostol mondja:
„Élek én, de már nem én élek, hanem Krisztus él bennem”
(Gal 2,20)
„Éljem az Ő húsvétját, az Ő szeretetének titkát! Megmutatja ezt a titkot, és be is csalogat, behív a szeretet nagy drámájába, nagy titkába.”
A szerző kiemeli:
„mindannyian Isten szeretett gyermekei: fiai és lányai vagyunk. Ez nagyobb dolog minden földi rangnál és méltóságnál. Ha az ember erre rádöbben, akkor az élete átformálódik, másként éli a mindennapjait, a fájdalmait, az örömeit.”
Jézus a példabeszédekben segíteni akar, hogy
„meglássuk ezt az igazi valóságot, és hogy belépjünk ebbe a gyermeki, fiúi kapcsolatba, lányi kapcsolatba, menyasszonyi kapcsolatba a mennyei Atyával és Ővele”
Székely János a példabeszédek mellett, azok jobb megértése érdekében rengeteg hétköznapi történetet sző bele elmélkedésébe, köztük személyes élményeit is, melyek lelkének ébredését segítették, kísérték. Felidézi, hogy milyen szép volt gyermekkorában, amikor az édesapja esténként hazatért – mindig igen sokat dolgozott –, és az édesanyja nagyon várta.
„Amikor a kulcs megcsörrent a zárban, Anyukám gyorsan megtörölte a kezét, szaladt ki, és ahogy nyílt az ajtó, mindig átölelte Édesapámat. Minden este így indult. Gyönyörű volt ezt látni! Ebben a szeretetben, békességben nőhettünk fel. Édesanyám fiatalon is mindennap ment misére. Számára ez létkérdés volt, innen merítette az erejét, örömét, belső békéjét.”
A főpásztor szerint
„a szeretet titkával találkozni – isten- és emberszeretettel –, ez ébreszti a lelkünket. A mennyek országába, az Isten országába való belépésnek ezek az első lépcsőfokai, legfőbb kapui”.
szombathelyi megyéspüspök
Székely János figyelmeztet: Jézus arra hív bennünket, hogy nyissuk meg a szívünket,
„és engedjük be az Ő fényességét, az Ő szeretetét, kegyelmét! Ebben a fényben lássuk az életünket. Lássuk meg, hogy a mi kicsi történetünk, az életünk ennek a nagy történetnek a része. Lépjünk be ebbe a Fénybe, ebbe a titokzatos világba, Isten országába! Tanuljunk meg szeretetben, önátadásban élni!”
Ebben segítenek bennünket a példabeszédek: ha belépünk az általuk feltáruló világba, belépünk Jézus életébe is.
„Megpróbáljuk megérteni az Ő gondolatait, az Ő szívdobbanását. Jézus lábaihoz ülünk, és hallgatjuk Őt. Hallgatjuk, ahogyan Ő beszél, és ezáltal bevezet minket egy titokzatos országba, Isten országába. Meg akar minket tanítani arra, hogy ebben éljünk.”
A könyvről készült részletes ajánlót itt olvashatja.
