Zarándoklat lélekben és térben a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeihez
A Kárpát-medence Mária-kegyhelyeinek története nem csupán vallási vagy kulturális örökségünk egy szelete: ezek a helyek generációk óta őrzik a magyar lélek imádságát, reményét és háláját. Csengei Ágota könyve, a Kézenfogva Máriával, lenyűgöző alapossággal és mégis személyes hangvétellel kalauzol végig ezen a különleges, lelki értelemben is felemelő térképen. A kötet egy olyan szellemi utazásra hív, amely során nemcsak megismerhetjük a kegyhelyek történeteit, hanem közelebb kerülhetünk saját hitünk, gyökereink és a Boldogságos Szűzanya szeretetteljes jelenlétének megéléséhez is.
A könyv erőssége abban rejlik, hogy világosan tagolt fejezeteiben minden kegyhelyet külön bemutat, történeti háttérrel, népi hagyományokkal, a búcsúk idejével és legfontosabb jellegzetességeivel együtt. A kötetet úgy lapozza az ember, mintha egy jól átlátható zarándoktérképet és egy aprólékos kéziratos néprajzi gyűjtést tartana egyszerre a kezében. A térképes áttekintések különösen hasznosak: könnyen eligazodhatunk, hol találhatók az egyes kegyhelyek, miként kapcsolódnak egymáshoz földrajzi és történelmi szempontból, illetve milyen nagyobb zarándokútvonalak részét képezik.
A kötet egyik legszebb sajátossága, hogy minden egyes kegyhelynél megjelenik az adott helyhez kötődő ima vagy ének. Ez nemcsak olvasmányosabbá teszi a könyvet, hanem lelki útravalót is ad: ha valaki személyesen is felkeresi ezeket a helyeket, saját ajkán szólaltathatja meg ugyanazt az imát, amelyet generációk mondtak előtte. A könyv ezért nem csupán információkat közöl, hanem egyfajta imakönyvként is működik, amely megteremti a kapcsolatot a múlt és jelen zarándokai között.
Csengei Ágota munkája egyszerre dokumentatív, lelki és közösségi. Nem pusztán bemutatja ezeket a kegyhelyeket, hanem segít megérteni, miért váltak a magyar kultúra és hitvilág kiemelt jelentőségű pontjaivá. A Kárpát-medence Mária-tisztelete évszázadokon átívelő örökség, amelyről a könyv úgy beszél, mint élő, ma is működő erőről – a remény és vigasztalás forrásáról.
Nem véletlen, hogy Böjte Csaba ferences szerzetes is mély szeretettel ajánlja a kiadványt. Soraiban így ír:
„Krisztus egyetlen dolgot nem tudott megmutatni nekünk, éspedig azt, hogy emberként hogy lehet az ő gyönyörű gondolatait megélni. A hiteles Krisztus-követést a szentek mutatták meg nekünk, és közülük is legfontosabb példaképünk a Boldogságos Szűzanya! Mária, Jézus Krisztus édesanyja nemcsak példaképünk, de közbenjáró szerető mennyei édesanyánk is, akitől gyermeki szeretettel, bármilyen elesettek, bűnösök is vagyunk, kérhetünk vigasztalást, segítséget, mert ő biztos, hogy közbenjár érettünk!
Szeretettel ajánlom e gyönyörű kiadványt a kedves olvasóknak!
Induljunk el e könyvvel a kezünkben és fedezzük fel a Kárpát-medence szebbnél szebb Mária-kegyhelyeit, legyünk a remény zarándokai e békét kereső világban.”
Ez az ajánlás – éppúgy, mint maga a könyv – arra hív bennünket, hogy ne csupán olvassunk, hanem elinduljunk. Legyünk akár gyakorló zarándokok, akár csupán lélekben utazók, a kötet minden olvasója talál benne lelki táplálékot, történeti tudást és személyes gazdagodást.
A Kézenfogva Máriával olyan könyv, amelynek helye van minden magyar könyvespolcán. Közösségi emlékezetünk egy darabja, lelki útmutató, és egyben meghívás is: induljunk el – akár csak egy gondolatban – a Szűzanya oltalmazó kézenfogásával.
***
Zárásképpen pedig fogadják tőlünk Árpád-házi Szent Erzsébet imáját előző hét szerdai ünnepének alkalmából:
Emlékezzél, Mária arra az alázatosságra,
amellyel Isten a mi gőgünk miatt
ebben az életben alávetette magát neked.
Kérlek téged, minden jóság Asszonya,
kegyelmeddel segíts engem,
hogy lelkem üdvösségéért egész alázattal
alávessem neked akaratomat.
Emlékezzél, Mária arra a segítségre,
amelyet lelkünkért és testünkért
az örök reménytelenség ellen
Isten tebenned adott nekünk!
