Talán minden ütött-kopott autó fejében megfordul egyszer, milyen jó volna káprázatos sportkocsinak lenni… Kelemen, a borsodi sütőtökárus Kispolski nem éri be holmi ábrándozással: annak rendje és módja szerint elindul szerencsét próbálni. Különleges sebváltója és a kalandok során megismert barátok segítik abban, hogy csúcskategóriás önmagává váljon, és képes legyen tövig nyomni a gázt, ha meglelte a jó utat. Király Eszter Kelemen és sebváltó című, rímbe szedett autós meséje gyerekeket és felnőtteket egyaránt közös kocsikázásra hív.
A mese így kezdődik:
Volvo, hol nem Volvo…, mindegy, elmesélem!
Messzi Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
sütőtökkel megrakodva, narancssárgán,
bánatosan álldogál egy ramaty járgány.
Kicsiny kocsi, utolsó a tornasorban.
Oldalán karc, kárpitján meg kólafolt van.
Ez itt ő: Kelemen, egy aprócska Polski,
aki – mi tagadás – hajlamos nyafogni.
“Tökmaghéjban úszó piaci csotrogány…
Sose fényeztek, nincs gazdám, se jó komám.
Féltengely, két ajtó, ütött-kopott felni…
Mikor fog Kelemen bárkit érdekelni?”
Másnak szórakozás csak bennem a beltér!
Sokjóember – mondják – kishelyeniselfér!
Kocsikázós jókedvüket nem szánják rám,
el se tudják olvasni a rendszámtáblám.
Szeretném életem egy picit felrázni.
De szívesen lennék tűzpiros Ferrari!
Száguldó büszkeség, lehagynám a szelet!
Utasokat vinnék sütőtökök helyett,… “
S hogy sikerül-e Kelemennek új, járatlan, izgalmas utakat felfedezni, az kiderül a 12 énekre osztott verses meséből, amely gyermek és felnőtt olvasót egyaránt szórakoztat. Ez a vidám, modern, rímekkel megírt történet a jelent összeköti a múlttal, hiszen a felnőtt generáció tagjai közül ki ne emlékezne a Kispolszkira, amely régen annyira elterjedt és népszerű autó volt? A mai gyerekek csak nagyon ritkán, elvétve láthatnak belőle kiállítva vagy felújítva egy-egy darabot. A kicsik ilyenkor biztosan rácsodálkoznak az autó kis méretére, egyszerűségére. A felnőttek pedig elmesélhetik nekik, hogy milyen élményeik kapcsolódnak hozzá. A kedves történethez Bodonovich Márta készített ízléses illusztrációt.
