Claudio Russo Jó reggelt Don Boscóval című könyve 365 történetet gyűjt össze a szalézi rend karizmatikus alapítójáról, Bosco Szent Jánosról. Az év minden napjára jut egy-egy elbeszélés, amelyek különböző témákat érintenek – mint például türelem, hit, isteni gondviselés, őrangyalok vagy csodás gyógyulások –, és amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy bevezető gondolat is, magától Don Boscótól idézve. Az egyes inspiráló fejezetek elolvasása után garantáltan jól indul majd a nap!
„Tartsátok észben: a düh nem ér semmit, és a pillanatnyi hév sem; inkább folyamatos türelemre van szükség, vagyis állhatatosságra, kitartásra és erőfeszítésre.”
„A hit és az ima a mi fegyverünk, a mi támaszunk.”
„Isten nem hagy el senkit. Aki bűntől megtisztított lélekkel…”
„Ne feledd, hogy egy angyal a társad, az őrződ és a barátod. Ha Jézus és Mária kedvében akarsz járni, engedelmeskedj őrangyalod sugallatainak.”
„Hívjátok segítségül a Segítő Szűz Máriát, és higgyetek benne, hogy amit az orvosok nem tudnak megtenni, arra ő képes lesz.”
A könyvet időrendben és témák szerint csoportosítva is lehet olvasni. Minden részletet egy-egy gondolat vezet be, ezek Don Bosco saját szavai az adott témáról. A könyv olvasása során egy olyan Don Bosco képe tárul elénk, aki az alázatosság példaképe volt a felebarát szolgálatában, valamint az egyházi címek és az emberektől származó dicséretek elutasításában. Nagy bizalommal és odaadással hitt a Segítő Szűz Mária közbenjárásában, bízott Istenben, az isteni Gondviselésben, akire a szükség idején mindig számíthatott. Hihetetlen természetfeletti adományokkal rendelkezett, előre látott számos eseményt, olvasott a lelkekben, egyszerre két különböző helyen is jelen tudott lenni, és csodás gyógyulások fűződtek a nevéhez. Nagy jelentőséget tulajdonított a gyónásnak és az Oltáriszentségnek.
„Az ostya erőt adó táplálék, az élet tápláléka”
– vallotta.
„1887. október 11. Don Boscót meglátogatta egy elmebetegségben szenvedő férfi. Don Bosco azt tanácsolta neki, hogy vegyen részt a szentmisén, amelynek során személyesen meg is áldoztatta. A templomból kilépve férfi észrevette, hogy teljesen meggyógyult.”
Don Bosco nagyon sokat tett a szalézi rend jóváhagyásáért és az oratórium létrehozásáért. Élete végére szó szerint felemésztette a munka, hogy minél több lelket meghódítson Istennek, különösen a fiatalok körében. Nemcsak munkatársai és a pápa, de a hétköznapi emberek körében is nagy tiszteletnek örvendett, és szentként tisztelték Itália határain túl is.
