Barsi Balázs atya nagyböjti lelkigyakorlatos könyve után ezúttal a húsvéti időszakhoz kínál az olvasónak elmélkedni valót. Nagyhéten végigéljük Jézussal a fájdalom és a szenvedés időszakát, majd elérkezik a húsvét szent ideje. Az Egyház egyik legkiemelkedőbb és legszebb ünnepének pillanatait napról napra tudatosan megélhetjük Balázs atya Jézus, világ Megváltója című könyvét olvasgatva. A szerző a szentmise olvasmányainak egy-egy mondatából kiindulva ad nekünk egész napra szóló lelki útmutatót és minden fejezetet imádsággal zár. Vele együtt imádkozhatjuk:

„Megdicsőült Urunk Jézus, add kegyelmedet, hogy a Veled való húsvéti találkozás új irányt, célt, lendületet adjon életünknek. Segíts kilépnünk az álmos közömbösségből, az alacsony érdekek megvesztegethető kiszolgálóinak sorából, és tedd készségessé szívünket, hogy az élet jó hírét, a feltámadás örömét és békéjét továbbadjuk mindazoknak, akikhez küldesz bennünket.”

A jelenlegi helyzetben talán még inkább szükséges az Úrhoz fordulni, s reá bízni magunkat, az életünket. A szerző hangsúlyozza, hogy hallani és látni a Feltámadottat még kevés ahhoz, hogy valóban találkozzunk vele. Egy személyes néven szólítás kell, amely csak tőle jöhet, és amely szívünk mélyéig megérint bennünket. Balázs atya úgy véli, az igazi húsvéti esemény

„Olyan benső történés, amely semmiféle külső igazolást nem igényel, amely az evidencia villámfényével világít meg mindent. Ilyenben részesült Tamás apostol is, akit az Úr felszólított: Tedd ide ujjadat, és nézd a kezemet! S aki a sebhelyek érintésével már mit sem törődve kiáltott fel, Jézus lábához borulva: Én Uram és én Istenem!”

Barsi Balázs atya húsvét harmadik hetének szombatján arról elmélkedik, milyen fontos békében élni az Úr félelmében. Úgy véli, nemcsak a nehéz időszakok, de a béke időszaka is az Isten iránti hűségünk próbája. A valódi béke alapja az istenfélelem.

„Ez a Szentlélek ajándéka bennünk, és életünk minden eseményét, döntéseinket és tetteinket az utolsó ítélet, az örökkévalóság előterébe helyezi. S ez a félelem, amely nem egyéb, mint az Úrra való szüntelen figyelés, megszabadít minden földi félelemtől.”

A világban kialakult veszélyhelyzet miatt ezekben a hetekben, hónapokban még inkább egymásra vagyunk utalva, még jobban oda kell figyelnünk a körülöttünk élőkre, még több empátiára, türelemre van szükségünk. Ha eddig nem is volt, most ténylegesen van időnk elcsendesedni, átgondolni eddigi életvitelünk, életmódunk erősségeit, gyengeségeit. Most igazán jut időnk az imádkozásra, az Úr felé fordulásra. Imádkozzunk együtt Balázs atyával mi is:

„Feltámadott Jézusunk, Te minket is a nevünkön szólítasz, egyenként, személyesen. Add, hogy belső érintésedre kilépjünk önsajnálatunkból, a tegnap világához való meddő ragaszkodásunkból, és új, élő kapcsolatba lépjünk Veled.”