Ferenc pápa 2015. május 17-én avatta szentté Mariam Baouardi (1846-1878) palesztin származású kármelita nővért, aki magát „Jézus kis semmijének” nevezte. Gondolatait, imádságait olvasva a Szent Mirjammal a Lélek örömében című könyv lapjain új fényben láthatjuk a megtestesülés misztériumát és az alázatba rejtett erő működését. Mirjam a Szentlélek befogadásának sajátos útját ajánlja a Szűzanya társaságában, hogy Jézushoz vezessen bennünket.

A lelkigyakorlatos könyv összeállítója, William-Marie Merchat atya erősen elkötelezett a keleti keresztények felé, segítségével most megismerhetjük a közelmúltban szentté avatott Mirjam nővért. A nagyjából 200 oldalas kiadványból hét napon át elmélkedhetünk, mielőtt azonban hozzálátnánk, a szerző útmutatást nyújt számunkra arról, hogyan tegyük mindezt helyesen, eredményesen.

„Az Istennel való találkozás időt, gondosságot és figyelmet igényel részünkről. Mindennapi életünk nagyon gyakran szétszabdalt, szétszórt. Időt és eszközöket kell adnunk magunknak ahhoz, hogy visszataláljunk mély központunkhoz, és Ahhoz, aki ott él, Istenhez. Isten csend, és a csendben kell megtanulnunk őt hallgatni. A csend az élet teljessége és fakadása. Kapcsolat a Másikkal. Az igazi csend a szeretet gyümölcse. Minél erősebb a szeretet, annál mélyebb a csend. Szeretet nélkül nincs csend, mert nincs a másikra figyelés.”

A szerző azt tapasztalja, hogy egyre többen vonulnak el magányban töltött időre monasztikus közösségekhez vagy csatlakoznak vezetett lelkigyakorlatokhoz. Bármi legyen is az oka ennek, ilyenkor a beszéd helyét felváltja a csend, amely párbeszéd önmagunkkal, párbeszéd a belső Vendéggel, párbeszéd az igazságban.

A hét napra elosztott elmélkedések témái között olvashatunk az ún. szellemi lélegzésről, a teremtő Isten öröméről, a Fiú öröméről, a Szentháromságról. Elmélkedhetünk arról, hogy kik is vagyunk valójában, Isten szemében. Olvashatunk az örökkévalóságról, és az örökkévalóság megélésének eszközéről, az életszentségről, a megújító önkiüresedésről és az irgalomról is.

A harmadik napon Mirjam nővérrel arról elmélkedhetünk, hogyan lehetséges Jézus kis semmijévé válni. Itt a szent saját imádságát is megismerhetjük.

Szentlélek, ihless engem.
Isten szeretete, eméssz el engem.
Az igaz úton vezess engem.
Mária, Anyám, nézz engem.
Jézussal együtt áldj meg engem.
Minden rossztól, minden illúziótól,
Minden veszélytől oltalmazz meg engem.

Mariam Baouardi
(1846-1878)
palesztin származású kármelita nővér

Mirjam a következőket vallotta:

„Váljunk Jézus kis semmijévé, homokszemekké, elismerve saját kis kicsinységünket, magunkat megalázva, és Isten felé kiáltva: Emlékezzen arra, hogy ön egy homokszem az Úr előtt. Szelídséget, szelídséget, szelídséget kér öntől. (…) Az Úr végtelen irgalmába vetett bizalom az a kulcs, amely megnyitja az alázat kapuját. Az alázathoz kapcsolódva újból megjelenik a szelídség. A lét gyökerénél lévő alázat az irgalomra ráoltott bizalom a mi kicsinységünkben.”