Nemrég jelent meg újra a Batthyány hercegorvos című kiadvány. Megkértem a könyv szerzőjét, dr. Puskely Mária nővért, hogy írjon néhány gondolatot arról, miért érezte fontosnak, hogy újra megjelenjen a mű. Kérésemre a következő történettel válaszolt.
Egy szép tavaszi napon, a kalendárium március 23-át jelölt, meglátogathattam a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonát. A budai épületben a vak és fogyatékos gyermekek, fiatalok sokoldalú, szakszerű képzését óvoda és általános iskola biztosítja, immár közel négy évtizede. Az alapító, Fehér Anna nővér fogadott. A program során mellette állva figyeltem egy-egy csendes magyarázó szavára. A gróf majd herceg Batthyány László dr. boldoggá avatásának évfordulójára rendezett ünnepség szívszorítóan csodás élményt jelentett.
Vak, esetenként még más súlyos fogyatékosságot is hordó gyermekek, ifjak elevenítették fel a Szegények áldott emlékű Orvosának életét, szolgálatát. Verseket mondtak, jeleneteket elevenítettek meg életéből, közösen mondták az imáit, zenéltek és énekeltek. Tanítóik és gondozóik (számuk több mint 60) észrevétlen módon irányították az előadást. Könnyes szemmel figyeltem a fiatalok minden szavát, óvatos, fegyelmezett mozdulataikat.
A mintegy másfél órás előadást hatalmas taps, éljenzés, szívből fakadó őszinte öröm övezte. Ebben a légkörben kellett felidéznem az ősi Batthyány család történetét: a X. században élt Örs vezértől kezdve a XX. századig. Politikusok, vitéz harcosok, művészek, tudósok, vértanúk sora előtt nyílt meg szívünk ajtaja. Bepillantottunk dr. Batthyány családi otthonába, a nyüzsgő gyerekhad életébe, a köpcsényi és a körmendi kórházba, végül leszálltunk a németújvári ferences templom Batthyány sírboltjába, több száz Batthyány koporsója mellé. Fent, a templomban hosszan időztünk dr. Batthyány László sírja előtt: kértük közbenjárását családjainkért, az orvosokért, az egészségügy munkatársaiért és édes Hazánkért. Végül felcsendült közös imánk: „Isten, áldd meg a magyart…”
Visszaröppenve a jelenbe, két kamasz fiú tapogatózott mellém, s szó nélkül, jobbról-balról átöleltek. Tudták, a szívem ott maradt velük, közöttük. Anna nővérnek elvittem a „Batthyány hercegorvos” című könyvem utolsó példányát.
Talán érthető, miért volt szükség a mű újabb kiadására. Szemorvos társaságok, ismeretlen adakozók jóvoltából hadd terjedjen országszerte Batthyány Boldog László doktor és sok évszázados családjának története. A „Boldog Hercegorvos” itt van és marad közöttünk. Tisztelettel köszönjük szent életpéldáját.
Hálás szívvel: a könyv Szerzője
