Ferenc pápa eredetileg úgy rendelkezett, hogy ez a kivételes dokumentum csak a halála után lásson napvilágot. Ám a remény jubileumi éve és korunk szükségletei arra sarkallták az egyházfőt, hogy már életében elénk tárja értékes örökségét. Carlo Mussóval együttműködésben írt REMÉNY számos nyelven, több mint 80 országban jelenik meg. A Kossuth Kiadó gondozásában kiadott kiadvány több, mint egy egyszerű életrajz. Megtaláljuk benne Ferenc pápa igazi személyiségét, mély érzéseit, lelkiségét, vívódásait, humorát.
A REMÉNY az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált, és megírására az elmúlt hat évben került sor. Az elbeszélés a huszadik század első éveiben indul: megismerhetjük a pápa olasz gyökereit, felmenői kalandos életét és kivándorlásukat Latin-Amerikába. Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben.
Ezt követi a gyermek- és serdülőkori élmények elmesélése, a hivatásválasztás, valamint a felnőttlét eseményeinek taglalása.
„Mielőtt azonban felszálltam volna a villamosra, elhaladtam a Szent József-templom előtt, és valamiféle hívó szót véltem hallani; jobban mondva erős késztetést éreztem rá, hogy belépjek – egy intenzív, addig sosem tapasztalt indíttatás volt ez, némi babonás érzéssel fűszerezve. Úgy véltem, ha nem megyek be, valami baj történhet…Tény, hogy amikor kijöttem onnan, már nem az voltam, aki korábban – akkor és ott tudatosult bennem, hogy pap leszek.”
Pápaságának egész történetét követhetjük nyomon egészen napjainkig. 2013. március 13-ától a Római Egyházmegye püspöke és a Katolikus Egyház 266. pápája.
„Szeptember 21-e Szent Máté napja, és a Tiszteletreméltó Szent Béda Máté, a vámszedő megtéréséről szólva azt írja, hogy Jézus „miserando atque eligendo” emelte rá tekintetét. Ezt a kifejezést – amely később püspöki, majd pápai mottómmá vált – nem lehet szószerint lefordítani…”Könyörületet gyakorolt rajta” vagy „irgalmas volt hozzá”.
Ferenc szenvedélyesen, bensőséges hangnemben, finomítások nélkül tárja elénk a pápaság sarkalatos pontjait. Bátran, őszintén és profetikus erővel nyilatkozik korunk legfontosabb és leginkább vitatott témáiról: a háború és a béke problémájáról (az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust is beleértve), a migrációról, a környezeti válságról és a társadalompolitikáról, valamint a nők helyzetével és a szexualitással, a technológiai fejlődéssel, az egyházzal és a vallások jövőjével kapcsolatos kérdésekről.
„Benedek (XVI. Benedek pápa – a szerk.) apám és testvérem volt. Mindig is hiteles, mély kapcsolat volt közöttünk, és a legendákkal ellentétben – melyeket azok szőttek, akik megpróbálták az ellenkezőjét híresztelni – sokat segített nekem, tanácsokat adott, támogatott, és végsőkig oltalmazott. Kitágította a látókörömet, és ösztönözte a vitákat, minden esetben a szerepek tiszteletben tartásával. Nem érdemelte meg azt a bánásmódot, amelyben alakját a halálakor, a temetése idején részesítették. Nagyon megviselt ez engem.”
Rendkívül sok értékes gondolatot lehetne még leírni, felsorolni. Egytől egyig mind magával ragadó, megdöbbentő és elgondolkodtató. A könyv egész egyszerűen letehetetlen. Anekdotákban gazdag, szellemes, mélyen emberi és érzelmes emlékirat ez – „egy élet regénye”, egyfajta erkölcsi és spirituális végrendelet, amelynek célja, hogy lenyűgözze a világ olvasóit, örökül hagyva a reményt a jövő nemzedékei számára.
A kötetet Ferenc pápa magánarchívumából származó, exkluzív, eddig soha nem publikált fényképek is gazdagítják.
2025. április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában költözött haza az Atyai házba.
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjék békében. Ámen.
