Az Imádság – Az új élet lélegzése című kötet Ferenc pápának a legfontosabb kijelentéseit gyűjti egybe az imádságról, hogy segítse a keresztényeket az Úrral való személyes kapcsolatuk megélésében. Különleges helyet kaptak ebben a gyűjteményben a szerdai általános kihallgatások keretében tartott katekézisek a Miatyánkról.
Az ima lényegét a pápa így határozza meg:
„Mindenekelőtt párbeszéd, személyes kapcsolat Istennel. Az ember Istennel személyes kapcsolatban álló lénynek teremtetett, teljes kibontakozását egyedül a Teremtőjével való találkozásban találja meg.”
Kirill pátriárka a könyv előszavában hangsúlyozza, hogy az imádság egyesíti az embert másokkal. Ez leginkább a liturgikus imák során nyilvánul meg. Mint mondja,
„az imádság révén az ember isteni kegyelmet kap, mely segíti, hogy legyőzze saját önzőségét és növekedjen a felebaráti szeretetben.”
Rámutat továbbá a katolikusok és ortodoxok közötti mély összhangra az Úrral való találkozás keresztény dimenziójának megélésében. A Szentlélekben való közösség révén ugyanis, még ha saját szobánk rejtekében imádkozunk is, abban az egész Egyház és az egész világ részt vesz.
A kiadványban az imádság kapcsán Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy az ima munka, méghozzá
„olyan munka, amely akaratunkat igényli, kitartásunkat igényli, elszántságunkat igényli.”
Ugyanis, mint mondja, korlátaink és bűnösségünk miatt nem vagyunk mindig készek imádkozni. De ha az ember legyőzi önmagát az imában, az azért van, mert az ima magától értetődően mindig erőfeszítést igényel. Az imádságra törekvés kitartást és állhatatosságot követel. Ferenc pápa szerint
„az ima megváltoztatja a valóságot, (…) vagy megváltoztatja a dolgokat, vagy megváltoztatja a szívünket.”
A szöveggyűjteményt a Szentatya egy kiadatlan írása zárja, amely az ima szerepét és helyét mutatja be a keresztény életben. Az ima annak az új életnek a lélegzése bennünk, amelyet a Szentlélek adott nekünk a keresztségben, aki Jézusban az Atya valódi gyermekeivé tett bennünket.