Amikor olyan emberekről hallunk, olvasunk, akik rengeteget tesznek másokért, munkájukkal, hivatásukkal kisebb vagy tágabb közösségük aktív és elismert tagjai, olyankor gyakran csak az említett személy és annak áldásos munkája van a középpontban. Sokszor el sem gondolkodunk azon, hogy a hatalmas munka és befektetett energia mögött mi áll, honnan, miből meríti erejét az illető. Sokszor az őt támogató másik személy, az általa megteremtett „hátország” háttérben marad, munkája, ereje, támogatása, együttműködése azonban elvitathatatlan.
A Szombathelyi Egyházmegyében nagy tiszteletnek örvend Batthyány-Strattmann László, akit 2003 óta boldogként is tisztelhetünk, s akinek közbenjárását kérve, hozzá imádkozva a mögöttünk álló covid-időszakban számos gyógyulás történt. Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóról országszerte sokan tudnak, ismerik áldásos, odaadó munkáját, önzetlenégét, elismerik szaktudását. Azonban feleségéről, Coreth Mária Teréziáról már kevesebb szó esik. Pedig ő volt az az asszony, aki férjét mindvégig támogatta orvosi és a szegény sorsú emberek megsegítéséért végzett munkájában. Ő volt az, aki 14 gyermekkel ajándékozta meg szeretett férjét, s aki a műtétek alatt is hitvese keze alá dolgozott.
Dr. Gyürki László atya tollából megszületett egy kiadvány Szívet-lelket – Coreth Mária Terézia, Boldog Batthyány-Strattmann László hitvesének élete és lelkisége címmel. A kis füzet célja, hogy az olvasó mélyebb bepillantást nyerhessen abba a „háttérmunkába”, amely talán szintén hozzájárult ahhoz, hogy lassan már 20 éve boldogként tisztelhetjük Batthyány-Strattmann Lászlót.
Gyürki atya kis füzete előszavában a következőkkel kezdi gondolatait:
„Szent II. János Pál pápa Rómában 2003. március 23-án boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót. A szertartás része volt, amikor az új boldog képét leleplezték a Szent Péter-bazilika homlokzatán. Ezt nagy taps kísérte kifejezve a jelenlévők örömét. Az öröm azonban nem volt teljes, hiszen sokan joggal fogalmazták meg, hogy milyen jó lett volna, ha a feleségét, Coreth Mária Teréziát ábrázoló kép is megjelenik mellette, mert együtt haladtak, egymást segítették az életszentség útján.”
Valóban elismerésre, csodálatra méltó asszony lehetett Coreth Mária Terézia, elegendő csupán abba belegondolni, hogy mekkora odaadást igényel 11 gyermek (a 14 közül hárman kisgyermek korukban meghaltak) felnevelése!
„A hercegasszony nagyobb szent volt, mint a férje”
– hallhatjuk még ma is idősebb körmendiektől.
Az ő életrajzához azonban kevesebb anyag áll rendelkezésre, mint férjével kapcsolatban, de így is előttünk áll egy példás hitves és családanya, a közösségért dolgozó hívő asszony képe.
Gyürki atya jelen kiadványának célja, hogy ezzel is támogassa tiszteletének terjedését, hogy egyre többen erőt meríthessenek életpéldájából és kövessék azt, hiszen Coreth Mária Terézia képvisel mindent, amely egy mai, modern nő előtt is kihívásként, követendő életútként állhat. Személye magában foglalja a feleség, gyermeket nevelő családanya és dolgozó nő hármas egységét. Mindhárom feladat önmagában is egész embert kíván, és nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, amellyel egy nő sikerrel, mindhárom fronton eredményesen működtetheti e hármas egységet. Coreth Mária Terézia szép példaként áll előttünk mindebben.
Életének izgalmas, kihívásokkal és megpróbáltatásokkal teli állomásai közül többet is kiragadhatnánk. Emberi nagysága és találékonysága számos alkalommal megmutatkozott. Az egyik ezek közül az, amikor az első világháború alatt kibővítve a köpcsényi kórházat egy új szinttel, hadikórházat hoztak létre. Az édesapjuk nélkül maradt csecsemőknek pedig külön helyet biztosítottak az intézményben. Összesen huszonkét édesanya lelt itt menedékre gyermekével.
„A fiatal grófné óvodát is létesített a faluban, ahová összegyűjtötte a gyermekeket és maga foglalkozott velük.”
„Az ő szellemisége helyet követel a mai kor társadalmában: gyermekszeretetét, gyermekközpontúságát és humánumát példaértékűnek tekinthetjük.”
