Bódi Mária Magdolna öröksége

Megjelent Bódi Mária Magdolna örökségét bemutató könyv a Veszprémi Érsekség gondozásában, mely Bódi Mária Magdolna életét, hitvallását és környezetét mutatja be. A könyvet a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár munkatársai készítették. A kiadvány segít közelebb hozni Bódi Mária Magdolna lelki „örökségét, aki életét Istennek szentelte és hősiesen halt meg hitéért” – olvasható a főegyházmegye honlapján.

Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója a kötet kapcsán úgy fogalmazott,

„a könyv nem Magdi életrajza, annál sokkal több {…} azt a korszakot mutatja be, amikor Magdi élt, és amikor a boldoggá avatási eljárás megakadt.”

Még tavaly áprilisban tartottak egy konferenciát Veszprémben, ami a vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna élettörténetét dolgozta fel különböző történészi és vallástudományi szempontból, megközelítésből. Ennek a konferenciának az anyagából készült el egy átfogó könyv, így ezen keresztül megismerhetjük életét. Boldoggá avatásáról 2024. májusában döntött Ferenc pápa.

„A legközelebbi családtagok, munkatársak, ismerősök, barátok, elöljárók és lelkipásztorok vallomásai {…} egyértelműen bizonyították Magdi erényes családi és vallási életét, szüzességi fogadalmát, evangelizációs és karitatív tevékenységét, a vértanúságra való készségét és ami a legfontosabb, a keresztény értelemben vett vértanúság megvalósulását.”

A kiadvány kilenc fejezeten keresztül mutatja be Bódi Mária Magdolnát és azt a korszakot, amiben olykor megpróbáltatások közepette maradt tiszta szívű és erkölcsű keresztény, egészen a vértanúhaláláig. Az írások egyébként három csoportra oszthatók: az elsőbe a Magdolna lelkiségével foglalkozó írások tartoznak, a másodikba a boldoggá avatását meghatározó püspökökről szóló előadások anyaga, a harmadikba pedig a más boldoggá avatási eljárások alkalmával született szakértői vélemények sorolhatók.

„Bódi Magdi élete és vértanúsága egy jel, egy csodás jel, amely Istenre mutat a világtörténelem egyik borzalmas időszakában.”

Hogyan élte életét? Hogyan szólított meg másokat Krisztus szeretetére? Hogyan befolyásolta a helyi közösség mindennapjait egy gyárvárosi környezetben, annak pozitív és negatív körülményei között?

„Kerékpárral, szekéren vagy gyalogosan, évszaktól és időjárástól függetlenül mindig szerét ejtette annak, hogy kapcsolatba lépjen Jézus Krisztussal és a közeli templomos közösség plébánosával.”

„1944-ben Litérre költözve is a gyermekek körében tevékenykedett. Játszott, fogócskázott velük, a Szentírásból olvasott nekik, az önként vállalt erénygyakorlásra buzdította őket, illetve apró lépésekkel rávette őket a gyakori szentáldozásra, s így nem egyszer a gyermekek családjait is visszavezette a templomba. Tanítványai rajongtak érte.”

Halálának körülményei szívszorítóak.

„Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna esetében gyilkosának szándékai {…} ellentétesek voltak a hittel, az erkölccsel és különösen a Magdi által tett tisztasági fogadalommal. A támadó nem fogadta el Magdi visszautasítását, és gyilkos dühvel többször is hátba lőtte, míg végül áldozata összeesett. Isten Szolgálója azért halt meg, hogy megvédje a hit és a keresztény erkölcs értékeit, amelyekben hitt, és amelyeket mindig is megélt és tanúsított.”

Halála óta eltelt időben sokan imádkoznak/imádkoztak hozzá, sokan kérték közbenjárását. Édesanyja a következőképpen emlékezett rá:

Magdi közel maradt nemcsak lelki, hanem vér szerinti családjához is. Halála után szülei szentségi házasságot kötöttek. Édesanyja úgy érezte, ahogy Magdi földi életében segített neki a nehéz munkában, most az égből ad erőt ezek elvégzéséhez. Fiai , Jani és Gyula már 1945 őszén épen és egészségesen hazatértek a háborúból – édesanyjuk ezt is Magdi égi közbenjárásának tulajdonította: „Fiaimat is ő segítette haza a fogságból, a háborúból.”

Ne feledjük, hogy pár hónap múlva, április 26-án boldoggá avatják Bódi Mária Magdolnát, és ez a könyv egy újabb lehetőség arra, hogy mélyebben megismerjük az ő példamutató életét.