Mi dolgunk a világon? címmel Barsi Balázs atya kötetét vehetjük kezünkbe. A kötet az esztendő minden napjára tartogat egy-egy érdekes témát, gondolatot, amely mentén akár reggelente elindíthatjuk a napunkat, elmélkedhetünk, vonatkoztathatjuk saját életünk aktuális eseményeire, de tovább is gondolhatjuk Balázs atya gondolatait, elmélyíthetjük hitünket.
Mi dolgunk a világon? kérdi már a kötet címe is. A szerző így felel:
„Az elsőként, spontánul jövő válaszom erre a kérdésre ez volt: megtanulni szeretni. A második, árnyaltabb válaszom pedig így hangzik: a mi dolgunk a világon, hogy megtanuljunk szeretni – Jézus Krisztustól. Igazán szeretni ugyanis lehetetlen Jézus Krisztus fönséges ismerete nélkül.”
„A mai teológusok szerint minden szeretetben meglátjuk Isten arcát, a régiek, azok közül is a szentek viszont azt állítják, hogy ez igen ritka kegyelem. Én már csak nekik hiszek.”
Barsi Balázs atya úgy véli, hogy a keresztény misztériumok szemléléséhez és ahhoz, hogy előrehaladhassunk azok befogadásában, nélkülözhetetlen számunkra egy nagy, igaz és tiszta emberi szeretet tapasztalata.
„Ha csak emlékünkben él ilyen tapasztalat, akkor utánzattal van dolgunk – hiszen az a szeretet, ami örökkévalónak hitte magát, aztán mégis megszűnt, soha nem lehetett nagy és igazán tiszta szeretet.”
Amikor jó dolgok történnek velünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni Istenről, hálát adni neki. Ha viszont baj ér bennünket, előfordul, hogy szemrehányással fordulunk a Mennyei Atya felé. Barsi Balázs atya úgy gondolja, hogy közelebb kerülhetünk Istenhez, ha a nehézségek idején is hűek maradunk hozzá. Ezzel kapcsolatban a következő példát emeli ki:
„Ha valakit elhagy a gyermeke vagy a férje, felesége, belülről ismerheti és élheti át, hogy milyen szenvedés lehet Istennel az ember hűtlensége. Továbbá megsejtheti az isteni szeretet minden emberi elképzelést felülmúló méreteit. Ezáltal az égő, rettenetes szenvedés kegyelmi helyzetté válik számára, ő maga pedig elkezd hasonlítani Istenre, aki minden gonoszság, visszautasítás, hűtlenség ellenére tovább szeret…”
Balázs atya könyvében minden hónaphoz egy vezérgondolat kapcsolódik, amelyet napról napra előre haladva bontogat ki a szerző. Januárban arról biztosít bennünket, hogy Isten minden pillanatban jön, februárban pedig arra buzdít, hogy magunk legyünk áldássá mások számára. Ezek mellett ír a szeretet igazi győzelméről, örökkévalóságáról, júniusban a rejtőzködő Szentlélekről, és a csend erejéről is. Igazi útravaló ez a kis könyv, amellyel Barsi Balázs OFM aranymisés hálaadásához is kapcsolódnak a szerkesztők.
