Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Királyt című történelmi regénye IV. Béla és a tatárjárás idejébe röpíti az olvasót, aki megismerheti ennek a nehéz időszaknak az eseményeit, jeles szereplőit és kisembereit egyaránt. IV. Béla nevéhez általában az „országépítő”, a „második honalapító” fogalmakat kapcsoljuk, Zsuffa Tünde írásából azonban  megismerhetjük a király emberi oldalát is.

A regényből megtudhatjuk, hogy IV. Béla nem fogadja meg húga, Árpád-házi Szent Erzsébet tanácsait, így nem lesz belőle jó uralkodó, hiszen a bosszú ösvényére lép. Apja halálát kívánja, dühkitöréseitől szenved az egész udvar, elfordul Istentől, magára haragítja a pápát, a családját, a barátait és a népét is, amelyik képtelen megbékélni az országba betelepült kunokkal. A király könyörtelenül leszámol anyja gyilkosaival, apja várandós özvegyével, sőt még az öccsével, Kálmán herceggel és a hűséges német Walter lovaggal is szembefordul. Majd egy nap Béla a maga által teremtett romhalmaz tetején találja magát egyedül, védelem nélkül a tatárok veszedelmes seregével szemben.

„A király ült a romhalmaz tetején, egyedül, magára hagyatva. Mögötte az üres ígéretek, a gonosz mosolya, zsarolások sora, a fenyegetettség és a pusztulás. Nem maradt más, csak a hit és a remény, hogy megkezdheti a küldetését, amit már nem vehet el tőle senki. Magyarország az ő öröksége, nem kerülhet idegenek kezére. Soha! A király hitte, képes a semmiből felépíteni valami újat, amivel megrengetheti a világot.”

Ekkor jön rá, hogy a bosszúvágy, a hataloméhség mindent tönkretett körülötte, és Erzsébet jóslatai sorra beteljesülnek. Gyilkosság, szerelem, hit és kétség, pusztulás és építés, derű és kétségbeesés kíséri IV. Béla útját, de egy láthatatlan kéz mindvégig fogja a kezét. Sok idő telik el, mire megérti a titkot: az Ég tartja a Királyt! A könyv címe magába foglalja a regény legfontosabb üzenetét, miszerint ha a Földön nincs is segítsége, szövetségese Magyarországnak,  föntről oltalmat kapunk, hiszen az Ég tartja a Királyt!

Zsuffa Tünde a tőle megszokott hitelességgel rajzolja meg egy olyan férfi portréját, aki hitével, akaratával bizonyította: az ember megváltozhat, megváltozik, ha beismeri hibáit, majd rábízza magát és országát a Gondviselésre.