Az elmúlt hetekben együtt járhattunk végig egy különleges lelki utat. Először Dienes Valéria Keresztútja vezette be minket a szenvedés belső világába: a kereszt nem külső eseményként, hanem a lélek mélyén megszülető tapasztalatként tárult fel. Ezt követte Íme Júdás, aki elárul engem, amely az árulás és a döntés drámáján keresztül mutatta meg az emberi szív törékenységét és a remény határát. Majd A megalázott és megdicsőült. A Szent Háromnap fénykörében segített a Szent Háromnap fényében egyben látni mindezt: a szenvedést, a keresztet és a feltámadás ígéretét.

Most pedig egy olyan műhöz érkezünk, amely mintegy összefogja és kiteljesíti ezt az utat.

A mi Urunk, Jézus Krisztus keserves kínszenvedése Emmerick Anna Katalin (Szent István Társulat, 2024) nyomán nemcsak elbeszéli a szenvedéstörténetet, hanem szinte elénk állítja: az utolsó vacsorától az áruláson és a keresztre feszítésen át egészen a feltámadásig. Amit eddig külön-külön szemléltünk, itt egyetlen, megrendítő egységgé válik.

És talán éppen ez adja a könyv erejét.

Ez a kötet nem egyszerűen elmeséli a Passiót. Megmutatja. Megérezteti. Szinte odahelyez minket minden egyes pillanatba. Olyan részletességgel és bensőségességgel tárul fel Jézus szenvedése, amely segít közelebb hozni mindazt, amit sokszor csak távolról ismerünk.

Ez az a könyv, amelyet elsősorban felnőtteknek ajánlunk — ugyanakkor segítségével a gyerekek nyelvén is elmagyarázhatóvá válik a teljes szenvedéstörténet.

Emmerick Anna Katalin élete önmagában is tanúságtétel: már gyermekkorától kezdve a szegényeket szolgálta, vigasztalt, gyógyított, és mindent odaadott másokért. 1803-ban lett az ágostonos apácák tagja, és élete végéig hűségesen hordozta küldetését. Látomásait – isteni parancsra – Clemens Brentano jegyezte le, így maradhattak fenn számunkra.

„Láttam Isten végtelenül örvendetes csodáit, és mindent tisztán és világosan tudtam addig, amíg nem zavartak.”

A könyv különlegessége, hogy nemcsak az eseményeket meséli el, hanem időben és térben is elhelyezi azokat, szinte kézzelfogható közelségbe hozva:

„Az Utolsó Vacsora nagycsütörtökön, Nisszan 13-a, azaz március 29-én volt. Ekkor Jézus egy nap híján 33 éves és 18 hetes volt, mert Anna Katalin Jézus születésnapjának november 25-ét tartja.”

Az ismert történetek új megvilágításba kerülnek. Péter gyengesége és Júdás tragédiája egészen közel kerül az olvasóhoz:

„Bizony, mondom neked, mielőtt a kakas háromszor kukorékol, háromszor fogsz megtagadni engem.”

„Júdás valójában árulásának más kimenetelét várta, mint ami történt. Azzal, hogy Jézust a farizeusok kezére játszotta, meg akarta szolgálni árulásának bérét, és tetszeni akart nekik; Jézus elítélésére és megfeszítésére azonban nem gondolt, ez nem állt szándékában. Csak a pénz lebegett a szeme előtt…”

A könyv egyik legizgalmasabb rétege, hogy a korabeli világ is megelevenedik — az emberek, a viseletek, a jelenetek apró részletei által:

„A csapat, amely Jézus elfogására kiválogattak, húsz zsoldosból állt, részben a templomőrségből, részben Annás és Kaifás zsoldosaiból. Majdnem úgy voltak öltözve, mint a római katonák, hegyes sisakot viseltek, és a mellényükről, a csípőjük körül, mint a rómaiaknál, szíjak lógtak. Főként szakálluk különböztette meg őket a rómaiaktól, akik Jeruzsálemben csak pofaszakállat viseltek, álluk és szájuk azonban csupasz volt. Mind a húsznak kardja volt, csak néhánynál volt lándzsa. Póznákon tűzkosarakat és szurokfáklyákat vittek, de amikor megérkeztek, csak egy világító serpenyőt gyújtottak meg.”

Ahogyan az olvasás során halad előre, lépésről lépésre bontakozik ki Jézus szenvedése — az elfogatástól a megcsúfoláson át a keresztútig, majd a kereszthalálig és végül a feltámadásig.

Ez a könyv segít megérteni: a feltámadás öröme nem létezhet a szenvedés mélysége nélkül. És talán éppen ezért válik ennyire személyessé az olvasás élménye.

Zárásként álljon itt két részlet, amelyben szinte összesűrűsödik mindaz, amit a nagyhét jelent:

„Tehát egészen átadva magát az emberségének, végtelen szomorúsággal és szorongatással könyörgött Istenhez; arca borult, és számtalan képben látta a világ minden bűnét, és azok szörnyűségét; és mindent magára vállalt, és mindezekért a bűnökért elégtelenül ajánlotta föl magát imádságában mennyei Atya igazságosságának.”

„Imádkozzatok és virrasszatok, hogy kísértésbe ne essetek.”

Ha egyetlen könyvet választ idén a nagyhétre, legyen ez az. Nem könnyű olvasmány — de talán éppen ezért elengedhetetlen.