Fekete György személyes élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval A gyógyító Camino – avagy Út a félelem világából a megtérésig című könyvében. A szerző zarándokúton töltött napjaiba betekintve az utat kísérő fizikai nehézségek mellett képet kapunk a lelkében zajló folyamatokról is – lassacskán kibontakozik előttünk a szerző életének története, kiderül az is, mi késztette arra, hogy belevágjon ebbe a „nagy kalandba”, és hogy a végén rátalál-e arra, amit keresett.

„Még szinte fel sem ébredtem, már a nyakamba zúdul egy csomó felismerés. Minden nehézségem alapja, hogy el vagyok kényeztetve, és ha bármilyen küzdelemmel találom magam szemben, nyüszítek, vonakodom, az agyam magyarázatokat gyárt, nekem miért nehezebb, mint másnak, miért nem elvárható tőlem dolgok megtétele… A Camino elhívás egy kiképzésre, átképzésre. Megtanít a rendre: felkelés, hátizsákban kialakítandó rend betartására, napi mosásra, időben lefekvésre, udvariasságra, közvetlenségre, jókedvre, csapatszellemre, hitre, természetes adakozásra, „bármit” odaadni, ha kell a másiknak, aki megszorult, ja és a legfontosabbra – az élet nem rólam szól. Minden megtörténhet a másikkal is, velem is történnek csodák, átalakulások, lehetek erős és gyenge egyaránt.”

A szerző vallja, hogy az ember több utat jár egyszerre, idő közben rádöbbenhet, hogy eddigi élete változtatásra szorul. Meghívást, elhívást érezhet, aminek nem tud és nem is akar ellentmondani, még akkor sem, ha úgy érzi, eddigi élete emiatt darabjaira hullik szét.

„Az Út sosem indul dombtetőről. Eljutni, növekedni a legaljáról lehet. Csak, aki eleget vesztett, tudja, mennyit ér minden egyes lépcsőfok a növekedés útján. Volt, hogy sírtam, de nemcsak akkor vagyok férfi, ha kivágok egy fát, hanem akkor is, amikor gyönyörködöm a leveleiben.”

Ahogy a szerző mondja, testi, lelki és szellemi útra hívja olvasóját. Mint írja, könyve

„nem útikönyv, de annak is használható. Nem egy regény, de bizonyára olvasmányos itt-ott humorral fűszerezve. Nem orvosi szakkönyv, de sokat mutat meg a lélekről, végül pedig nem egy hittankönyv, de egy erős tanúságtevés, hogy Jézus él. Személyesen tapasztaltam meg. Igen, Ő él.”