Közeleg a május és az édesanyák ünnepe. Bruno Ferrero szalézi pedagógus és lelki író népszerű sorozata, a több mint 20 kötetből álló Apró történetek a lélek számára rendelkezik egy Szűzanyáról szóló kiadással is, amely a Máriáról mesélek neked címet kapta.

Jézus édesanyjának legfontosabb tulajdonságai a mindenkire, bűnösökre is kiterjedő szeretet és az irgalom, Jézus, az ő fia pedig jóváhagyja kéréseit, mert „amit a Szűzanya tesz, az mindig jól van”. A történetekben a Szűzanya sugárzó szeretetét és közbenjáró szerepét hangsúlyozzák, és a Kegyelmek Anyjaként ábrázolják őt a rövid elbeszélések, mesék, példabeszédek, legendák.

„Hitünk számára létfontosságú, hogy érezzük a közeli, jelenlévő, egyszersmind hatalmas Szűzanyát.”

Mária emlékeztet bennünket Isten megtestesülésére, ő szorosan összekapcsolódik a Szentlélek működésével, s ő az, aki az emberi lényt, mint a kegyelem címzettjét jelképezi, vagyis prototípusa a megváltott embernek – emlékeztet bennünket a szerző könyve előszavában.

Május a Szűzanya hónapja, a lorettói litánia imádkozásának időszaka. Ilyenkor még közelebb kerülhetünk Máriához az imádság által. Ferrero apró történetei is azt a célt szolgálják, hogy minél közelebb kerüljünk az Istenanyához.

Számos helyre és korba kalauzolnak el bennünket Bruno Ferrero kis történetei. Az egyik (A pók ajándéka) főszereplője egy kicsi kis pók, aki a maga módján – hálót szőve – próbálja segíteni a Szent Családot abban, hogy elbújhassanak Heródes katonái elől. A Szűzanya mutatványosa című elbeszélés egy útját kereső akrobatát mutat be az olvasónak, aki a nyüzsgő színpadi élet elől egy kolostor csendjébe menekül. Ám hamar rá kell jönnie, hogy neki nem itt a helye. Máriához fordul útmutatásért, aki a következőkkel biztatja őt: „Szolgáld az Urat azzal, amivel tudod.” Így hát elhagyta a kolostort, s szívvel-lélekkel, a Jóistent szolgálva tért vissza foglalkozásához, az akrobatikához.

A Szűzanya mindig segít bennünket, ha imádsággal, kéréssel, fohásszal fordulunk felé, utat mutat. Életük során olyan sokszor van szükségünk útmutatásra, talán még akkor is, amikor  nem is gondolnánk. Erről üzen nekünk “Az elveszett” című történet.

„A római Santa Maria Maggiore bazilikát sok-sok évvel ezelőtt még rétek vették körül, és harangjának szava – különösen esténként – nagyom messzire elhallatszott, imádságra szólítva a környékbeli házikók lakóit.”

Az egyik ilyen kis házból indult el egy Mária nevű kislány, hogy meglátogassa a rokonait. Azt gondolta, jól ismeri a környéket, ám eltévedt, rásötétedett, ő pedig tehetetlennek érezte magát.

„Eszébe jutott a Szűzanya, és elkezdte imádkozni az Üdvözlégyet. Amint azokhoz a szavakhoz ért, hogy: imádkozzál érettünk most…, harangszót hallott. A hang hosszan csengett, majd újra felzengett, akár egy hívó szó az éjszakában. A kislány követte a hangot és ösvényről ösvényre haladva egyszer csak ott találta magát a Santa Maria Maggiore bazilika előtt, ahonnan már könnyen hazajutott. Ettől kezdve azt a harangot, amely minden éjjel egy órakor zeng néhány percig, az ‘elveszett’-nek nevezik. Emlékeztet a kislányra, aki egykor régen elveszve bolyongott a római mezőkön, és mindazokra, akik manapság tévelyegnek céltalanul a város utcáin.”

A hitetlen fiatal zsidó című novella a II. világháborúban, a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ahol a hívő katolikus Renouvin számára a rózsafüzér napi imádkozása jelent csupán lelki vigaszt és támaszt a mindennapok szörnyűségei közepette, míg a magát ateistának valló zsidó rab, Raymond máshogy próbálja túlélni a napokat. Egy alkalommal azonban felszínre tör hite, és még ő is a Szűzanyához fordul. Paul Claudel Délben a Szűzanyánál című versét kezdi el szavalni:

„Csak azért jöttem, Szűzanya, hogy nézzelek. Hogy nézzelek, sírjak a boldogságtól, tudjam, hogy a fiad vagyok és itt vigyázol…”

Ahogy Bruno Ferrero történeteinek szereplői, úgy mi is bátran forduljunk a Szűzanyához, aki mindenkit – még a bűnöst és a hitetlent is – meghallgat. Kérjük közbenjárását, útmutatását, érezzük szeretetét, óvó tekintetét magunkon, mindennapjainkon.

Veszélyben, szükségben, kétségeidben
gondolj Máriára, hívd Máriát.
 
Ha őt követed, nem fogsz eltévedni,
ha őt kéred, nem fogsz kétségbeesni,
ha rágondolsz, nem térsz rossz útra,
ha ő fogja kezedet, nem fogsz elbukni,
ha ő védelmez, nincs mitől félned,
ha ő vezet, nem fogsz elfáradni,
ha ő kegyes hozzád, célba érsz.